bootstrap responsive templates
Mobirise






"A művészet gyógyító hatású.
A művésznek is, és annak is, aki az adott művet befogadja." Richard Neuman


Célja:

• Fejleszteni a problémamegoldó gondolkodás képességét

• Célja a rajzkészség fejlesztés

• A jobbagyfélteke aktiválása

• A kreativitás fejlesztése

• A finommotorikus készség fejlesztése

• Célja egy látásmód elsajátítása, melynek hatására fejlődik a rajzkészség

• Célja, hogy fejlessze a megfigyelésen alapuló gondolkodást

• Gazdagítani a személy látásmódját és a vizuális készségeit

• Célja a személyiség fejlesztése, önbizalom, magabiztosság növelése

• Fejlessze a személyiség affektív elemeit

• Fejlessze a koncentrációt


Dr. Betty Edwards a Kaliforniai Los Angelesi Egyetemen szerezte meg tanári diplomáját. Ezután, a Venice középiskola egyik művészeti oktatója lett. Az ott töltött ideje alatt lett figyelmes arra, hogy mennyire nehéz a rajzolás a gyerekeknek. Voltak olyan órák, amikor jól rajzolták le a tanulok azt, amit láttak, de a következő héten hasonló feladatban már nem tudták a gyakorlatot végrehajtani. Ennek a megfigyelésnek a hatására Edwards kérdezte a tanulóit, hogy mi az oka annak, hogy amit a múlt héten megtudtak csinálni, azt a következő napon már nem tudták elvégezni, de magyarázatot nem kapott. Senki nem értette, miért van ez így. Mivel diákjai nem tudták elmondani az okát, ezért önmagát kezdte el vizsgálni és megfigyelni. Észrevette, hogy rajzolás közben nem tud beszélni. Vagy, hogy az időérzéke mennyire megváltozik, miközben rajzol.

A Nobel díjat is kapott Roger W. Sperry pszichobiológus agyunk kettősgondolkodásáról alkotott tanulmányait olvasva, Edwards megértette, hogy a két agyfélteke „két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ, az egyik verbális, elemző és sorrendet betartó, míg a másik vizuális észlelő és ezzel egyidejű gondolkodásra képes.

Kérdéseire Sperry tanulmányaiban kapott választ. Megértette, hogy képesek vagyunk átkapcsolni az egyik agyféltekéből a másikba. Miután Edwards ismereteit tovább bővítette a képzőművészet és a pszichológia területén, megírta könyvét, és elkezdte a kidolgozott módszert alkalmazni az oktatásában. A könyv tartalmazza Sperry felfedezéseit, az emberi gondolkodás kettős értelmezését.

Miután megfogalmazódott Edwardsban, hogy a rajzolás alapvető részkészségekből áll, és ugyanúgy tanítható, mint az írás, az olvasás vagy a járás, bizonyossá vált számára és más megkérdezett szakértők számára is, hogy gyakorlatok és részletek kidolgozásával képesek lesznek megtanítani bárkit a rajzolás alapvető mozzanataira.

Ahhoz, hogy a rajzkészség alapjait képesek legyünk elsajátítani, az alábbi 5 részkészség fejlesztését vette alapul Betty Edwards:

• Szélek észlelése

• Terek észlelése

• Viszonyok észlelése

• Fények és árnyékok észlelése

• Teljesség észlelése

Ahhoz, hogy teljes értékű művészekké váljunk, és szakmaként foglalkozzunk a rajzolással, nem elegendő, de elengedhetetlen a fenti részkészségek elsajátítása. Számtalan technika létezik és módszer, ami mind hozzásegíthet a rajzkészségünk fejlődéséhez. A lényeg, hogy a részkészségeket általános intelligenciával bárki képes elsajátítani és annak gyakorlásával élethű ábrázolásmódot alkotni.

Az 5 alapvető részkészség gyakorlása a teljes rajzkészség elsajátításában ad alapvető táptalajt. Ahogy az írásnál, olvasásánál sem gondolkodunk a folyamaton, hanem egy idő után automata üzemmódban történik, úgy a rajzolás is egy természetes módon jelenik meg, nem kell azon gondolkodni, hogy hogyan csináljuk, hanem csak történik. Ahhoz, hogy a rajzkészségünk is stabil alapokra épüljön, egymást kell követnie a részkészségek elsajátításának. Alapvetően a szubdomináns agyféltekébe történő áthangolódás adja meg, hogy képessé váljunk a vizuális oldalunk által elsajátítani azt a látásmódot, ami ahhoz szükséges, hogy művészi alkotások szülessenek. Olyan feladatokra van szükség, ami a bal verbális gondolkodású agyféltekénket háttérbe helyezi.

A látás és a rajzolás

A látás és a rajzolás egymással párhuzamosan alkotnak kapcsolatot. Ahhoz, hogy képesek legyünk megtanulni rajzolni, úgy kell látnunk, ahogy a művészek. Tehát a rajzoláshoz legfőbbképp a látásmódunkat kell átalakítani és fejleszteni. Legtöbben a művészi látásmódot egyfajta istenadta képességnek tulajdonítják, így vannak ezzel azok a művészek is, akikben természetes módon van jelen a látásmód a rajzoláshoz. A rajzolás folyamatát nehéz elmagyarázni, hiszen nehezen megfogható az, hogyan is kell látni, és lerajzolni azt, amit látunk. Edwards a látásfejlesztésben látta a megoldást, és tudta, hogy bárki képes megtanulni rajzolni, akinek egy átlagos látóérzéke, illetve alapvető kéz-szem koordinációja van. Nem a rajzolásban vélte felfedezni a nehézséget, hanem egy bizonyos látásmódra való átváltásban. Tehát a jó rajzolást nem a kézügyesség, határozza meg, hanem a látásmód átváltásában van a megoldás.

A másfajta tudatállapot

A másfajta tudatállapotot többféle módszerrel és tevékenységgel is elérhető számunkra. A mindennapjainkban többször is benne vagyunk, csak valószínű nem tudunk róla. Sportolás, olvasás, meditáció, jóga, vagy akár vezetés közben is többször találhatjuk magunkat abban az állapotban, hogy nem emlékszünk arra, hogyan jutottunk el egyik helyről a másikra, illetve, megszűnik az időérzék. Amikor ezt tapasztaljuk, akkor nem tudatosan, de kikapcsoljuk a verbális elemző oldalunkat, és belépünk a vizuális oldalba. Amikor ebben az állapotban találjuk magunkat, akkor kreatív gondolatok jelenhetnek meg. A rajztanulás egyik kulcsa, hogy olyan helyzetet kell teremtenünk, aminek hatására létrejön az információfeldolgozás másféle módja. Ehhez az kell, hogy lecsendesítsük a bal racionális elemző agyféltekénket és áthangolódjunk a jobb kreativ tevékenységekért felelős oldalunkra.

Az arc rajzolása

Edwards a portré rajzolását emelte ki és építette be a látásmód és részkészségek elsajátításához szükséges alapok megtanulásához. A magyarázata az, hogy az emberek többsége úgy gondolja, emberi arcot a legnehezebb lerajzolni, és ha megtapasztalják, hogy képesek rá, akkor az a korlátozó hitrendszer is kilép az elméjükből. Illetve, a jobbagyfélteke felel az arcfelismerésért, és ennek aktivizálásában is szerepet játszik a portré rajzolása.